Aicha Khaled

 
170cm magas, inkább vékony alkatú, elsőre sokan törékenynek hinnék, de nem viszi el az első szél, vannak azért izmai, de ahol kell, ott azért lágyan íveltek a vonalai.
A haja sötétbarna, a szemei is barnák, bár színük zöldesre változik, mikor képességeit használja.
Igen, neolita, ráadásul egy nemes ház leszármazottja.
Az arca inkább hosszúkás formájú, a szája picit széles, de az ajkai teltek. Szeret mosolyogni, és meg is teszi, ha van rá oka.
Saját magát átlagosnak tartja, és immár, sok év után, nem zavarja, hogy cseppet elállnak a fülei.

Genetikája:
Az egyik állatfaj, melytől örökölt, a gepárd. A kecses alkat és a sebesség a gepárd öröksége.
Ugyanakkor bár gyors sprinter, nem bírja sokáig a futást, aránylag hamar kifullad.
A gepárddal kapcsolatos még egy előnye, valaha a katasztrófa előtt ez a nagymacska faj jól megélt a száraz szavannán Afrikában és Perzsia félsivatagos vidékein is.
Hátránya még, hogy a nagyobb tüzektől fél. Egy gyertya, fáklya, vagy kisebb tábortűz még belefér, de a nagyobb örömtüzek, tűzijátékok nem a kedvencei.
A másik állatfaj, melynek génjeit hordozza a pusztai sas.  Ez elég jól látható is rajta. Barnás-feketés mintázatú szárnyait nem tudja elrejteni. Ruhái ennek megfelelőek, a hátuk vagy nyitott, vagy nyílást hagytak rajtuk a szárnyak számára. Tud repülni, de mivel egyedül tanulta, még nem túl ügyes. A hátrány az állandó manikűr. Szerencsére nőként lehet picivel hosszabb körme, de gondosan ápolja, nem hagyja őket karmokká nőni.
 

Alapvetően optimista, vidám természetű. Érdekli a körülötte lévő világ, nyitott az új dolgokra, egy bizonyos határig.
Például nem enne kagylót.
Legtöbbször igyekszik nyugodtan szemlélni a dolgokat, kitartó, néha picit makacs, kissé talán önfejű is. Az emberekkel általában barátságos, de ha arról van szó, a sarkára áll, ugyanakkor nem megy fejjel a falnak, általában. Ugyanakkor kiütközhet belőle a lázadó természete is, ha nagyon provokálják.
Egyébként szeretne utazni, új dolgokat felfedezni, érdekelik az ismeretlen tájak, szokások. De szeret olvasni is, történeteket hallgatni vagy zenét.
Mint nemesi család lánya, megtanult szépen hímezni, aránylag jó a kézügyessége.
Lányokra nem jellemzően az apjától önvédelmet is tanult, elég ügyes is benne.
Imádja a természetet, még akkor is, ha neki magának csak pár dézsányi virágoskert jut.
Bár érdeklődő, mélyebb barátságot általában lassabban köt. Nem feltűnősködő, sem könnyű nőcske, bár néha egy kis finom, ártatlan flört belefér neki.

 

 
Nemesi neolita család későn született legkisebb gyermeke. Ezen kívül ő az egyetlen a családban, aki a gének játéka folytán szárnyakkal született.
Kiskorában ez sokáig nagyon zavarta, nehezen nyugodott bele, hogy szárnyakkal kell élnie, inkább hátrányait, mint előnyeit látta a dolognak, egészen addig, míg valahogy, sok próbálkozás, és több kisebb-nagyobb baleset után meg nem tanult repülni.
Még mindig nem repül elegánsan, sőt szépen sem. Van hova fejlődnie.

Az a ritka szerencse érte, hogy a szülei házassága valóban jó, bár a frigyük a neolita körökben elrendezett házasságként indult, de egymásba szerettek, így kislányként, majd már ifjú hölgyként is ezt látta maga előtt példaként.
Ugyanakkor nem olyan naiv, hogy azt higgye, hogy a köreikben ez az általános.

Neveltetése talán eltér a legtöbb neolita gyermekétől. Nem voltak dadái vagy tanítói. Kései gyermek, a legkisebb a családban, az anyja saját maga ringatta és mesélt neki, az apja tanította írni és olvasni, és önvédelemre is. Míg az anyja inkább igyekezett elérni nála, hogy a hímzőfonalat ne gubancolja össze. Mindketten sikerrel jártak.

Egy fivére és egy nővére van, mindketten családosak már, de rendszeresen leveleznek egymással.

Eddig szerencsés volt, és mindenki azt hajtogatja, hogy most is az, hatalmas szerencse, hogy a hárembe kerülhet. Kiválasztották, bár igazából fogalma sincs, hogy miért, mert nála vannak szebbek és jobbak is.
Ő maga nem is érzi különösebben szerencsésnek magát emiatt.
Nem az a fajta, akinek mindene a könyöklés, csak hogy előbbre jusson, és főleg nem az a természet, aki osztozkodós lenne. Illetve, szívesen ad ő a süteményéből, vagy kölcsönkérhetik a könyveit, azzal nincs gondja, de azért jól meghúzza a határvonalakat.
És ebben a tekintetben nem is szeretne megváltozni, még akkor sem, ha tudja, mostantól más lesz az élete, mint amit odahaza megszokott.

Reméli, hogy amit élete során eddig megtanult, mindaz az ismeret, tudás, képesség és tartás a hasznára lesz majd, bármit hozzon is a sorsa.

Nemesi születésű, de rangját elvesztette, mikor kikerült a hárembe választott hölgyek közül.